Cikkek, amiket esetleg ezután érdemes elolvasnod:
🔗 Milyen munkaköröket fog felváltani a mesterséges intelligencia? – Pillantás a munka jövőjébe – Vizsgáld meg, mely munkakörök a leginkább kitéve az automatizálásnak, és hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacokat világszerte.
🔗 Munkahelyek, amelyeket a mesterséges intelligencia nem tud helyettesíteni (és amelyeket majd helyettesít) – Globális perspektíva – Fedezzen fel egy világméretű kitekintést a mesterséges intelligencia hatására, kiemelve mind a magas kockázatú, mind a rugalmas karrierutakat az automatizálás korában.
🔗 Milyen hamar veszik át Elon Musk robotjai a munkádat? – Vizsgáld meg a Tesla mesterséges intelligencia által vezérelt robotikáját, és azt, hogy mit jeleznek a munkaerő közeljövőjéről.
Egy nemrégiben megjelent Bloomberg cikk idézte az MIT egyik közgazdászának állítását, miszerint a mesterséges intelligencia csak a munkahelyek 5%-át képes ellátni, sőt, figyelmeztetett egy potenciális gazdasági összeomlásra a mesterséges intelligencia korlátai miatt. Ez a nézőpont óvatosnak tűnhet, de nem veszi figyelembe a mesterséges intelligencia iparágakon átívelő átalakító szerepének tágabb képét, és azt, hogy folyamatosan sokkal több területre terjeszkedik, mint amit a számok sugallnak.
Az egyik legnagyobb tévhit a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az az elképzelés, hogy vagy teljesen helyettesíti az emberi munkaköröket, vagy semmi hasznosat nem tesz. A valóságban a mesterséges intelligencia ereje a munka kiegészítésében, fejlesztésében és átalakításában rejlik, nem pedig pusztán helyettesítésében. Még ha ma a munkahelyeknek csak 5%-át lehetne teljesen automatizálni, a mesterséges intelligencia számos más foglalkozást alapvetően átalakít. Az egészségügy jó példa erre: a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az orvost, de képes elemezni az orvosi képeket, jelezni az anomáliákat, és diagnózisokat javasolni olyan pontossággal, amely támogatja az orvosokat. A radiológusok szerepe folyamatosan fejlődik, mivel a mesterséges intelligencia lehetővé teszi számukra, hogy gyorsabban és magabiztosabban dolgozzanak. Ez nem csak az egészségügyről szól; a pénzügy, a jog és a marketing is hasonló változásokon megy keresztül. Tehát ahelyett, hogy kizárólag a lecserélt munkahelyekre koncentrálnánk, meg kell vizsgálnunk, hogy hány munkahely változik, és ez a szám messze meghaladja az 5%-ot.
Az 5%-os állítás a mesterséges intelligenciát is úgy kezeli, mintha stagnálna és korlátozott hatókörű lenne. Az igazság az, hogy a mesterséges intelligencia egy általános célú technológia, mint az elektromosság vagy az internet. Mindkét technológia korlátozott felhasználási módokkal, elektromos árammal működő lámpákkal és internetre csatlakoztatott kutatólaboratóriumokkal indult, de végül az élet és a munka szinte minden aspektusát áthatotta. A mesterséges intelligencia ugyanazon az úton halad. Úgy tűnhet, hogy ma csak a feladatok egy kis körét képes elvégezni, de a képességei gyors ütemben bővülnek. Ha a mesterséges intelligencia ma a munkahelyek 5%-át automatizálja, az jövőre 10% lehet, és öt év múlva még ennél is több. A mesterséges intelligencia folyamatosan fejlődik, ahogy a gépi tanulási algoritmusok fejlődnek, és új technikák, például az önállóan felügyelt tanulás jelennek meg.
A teljesen helyettesíthető munkakörökre való összpontosítás egy másik problémája, hogy nem veszi figyelembe a mesterséges intelligencia valódi erejét, a munkakörök egyes részeinek automatizálását, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy a kreativitást, stratégiát vagy interperszonális készségeket igénylő feladatokra koncentráljanak. A McKinsey becslése szerint az összes munkakör 60%-ában van legalább néhány automatizálható feladat. Ezek gyakran az ismétlődő vagy hétköznapi feladatok, és itt teremt óriási értéket a mesterséges intelligencia, még akkor is, ha nem veszi át a teljes szerepköröket. Például az ügyfélszolgálatban a mesterséges intelligencia által vezérelt chatbotok gyorsan kezelik a gyakori kérdéseket, míg az emberi ügynökökre az összetett problémák megoldása vár. A gyártásban a robotok nagy pontosságú feladatokat végeznek, felszabadítva az embereket, hogy a minőségellenőrzésre és a problémamegoldásra koncentrálhassanak. Lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem végzi el a teljes munkát, de átalakítja a munka elvégzésének módját, jelentős hatékonyságnövekedést eredményezve.
A közgazdászoknak a mesterséges intelligencia feltételezett korlátai miatti gazdasági összeomlástól való félelme is alaposabb vizsgálatot indokol. Történelmileg a gazdaságok alkalmazkodnak az új technológiákhoz. A mesterséges intelligencia olyan módon járul hozzá a termelékenység növekedéséhez, amely nem feltétlenül látható azonnal, és ezek a nyereségek ellensúlyozzák a munkahelyek elvesztése miatti aggodalmakat. Az az érv, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt átalakulás hiánya gazdasági kudarchoz vezet, hibás feltételezésen alapul: azon, hogy ha a mesterséges intelligencia nem váltja fel azonnal a teljes munkaerőpiacot, akkor katasztrofálisan összeomlik. A technológiai változás nem így működik. Ehelyett valószínűleg a szerepek és készségek fokozatos újraértelmezését fogjuk látni. Ehhez beruházásokra lesz szükség az átképzésbe, de ez nem olyan helyzet, amely hirtelen összeomláshoz vezet. A mesterséges intelligencia bevezetése inkább elősegíti a termelékenység növekedését, csökkenti a költségeket és új lehetőségeket teremt, amik mind inkább a gazdasági bővülésre, mint a visszaesésre utalnak.
A mesterséges intelligenciát sem szabad monolitikus technológiának tekinteni. A különböző iparágak eltérő ütemben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, az alkalmazások változatosak az alapvető automatizálástól a kifinomult döntéshozatalig. Az, hogy a mesterséges intelligencia hatását a munkahelyek mindössze 5%-ára korlátozzuk, figyelmen kívül hagyja az innovációban betöltött tágabb szerepét. A kiskereskedelemben például a mesterséges intelligencia által vezérelt logisztika és készletgazdálkodás jelentősen megnövelte a hatékonyságot, még akkor is, ha az üzletek személyzetét nem tömegesen robotok váltják fel. A mesterséges intelligencia értéke sokkal szélesebb körű, mint a közvetlen munkaerő-helyettesítés, az ellátási láncok optimalizálásáról, a vásárlói élmény javításáról és olyan adatvezérelt elemzések nyújtásáról szól, amelyek korábban nem voltak lehetségesek.
Az az elképzelés, hogy a mesterséges intelligencia csak a munkahelyek 5%-át képes ellátni, figyelmen kívül hagyja a valódi hatását. A mesterséges intelligencia nem csupán a teljes helyettesítésről szól; hanem a szerepkörök megerősítéséről, a munkahelyek egyes részeinek automatizálásáról, és általános célú technológiának bizonyul, amely napról napra egyre erősebbé válik. Az emberi munka kiegészítésétől a hétköznapi feladatok automatizálásán át a termelékenység növeléséig a mesterséges intelligencia gazdasági befolyása messze túlmutat a munkahelyek helyettesítésén. Ha kizárólag arra koncentrálunk, hogy a mesterséges intelligencia mit nem tud ma megtenni, akkor azt kockáztatjuk, hogy figyelmen kívül hagyjuk azokat a finom, mégis jelentős változásokat, amelyeket már most is hoz a munkaerőpiacra, és amelyeket a jövőben is hozni fog. A mesterséges intelligencia sikere nem az automatizált munkahelyek önkényes céljának eléréséről szól, hanem arról, hogy mennyire jól alkalmazkodunk, fejlődünk és hozzuk ki a legtöbbet egy olyan technológiából, amely még csak a világunk forradalmasításának korai szakaszában van.